Linux Certif

Toute la documentation sur la certification Linux LPI

Rechercher une page de manuel

ls

NÉV

ls, dir, vdir - könyvtárak tartalmának listázása

ÁTTEKINTÉS

ls [OPCIÓ]... [NÉV]...

LEÍRÁS

Ez a dokumentáció a továbbiakban nincs karbantartva és pontatlan vagy hiányos lehet. A Texinfo dokumentáció a hiteles forrás.

Ez a kézikönyv lap az ls GNU változatát dokumentálja. dir és vdir az ls változatai más alapértelmezett kimeneti formátummal. Ezek a programok a megadott fájlokat és könyvtárakat listázzák. A könyvtárak tartalma ABC szerint lesz rendezve. Az ls alapértelmezés szerint oszlopokba rendezett listát ad, függõleges rendezéssel ha a kimenet egy terminál. Más esetben soronként egy nevet ír ki. A dir és a vdir alapértelmezés szerint hosszú formátumú listát adnak.

OPCIÓK

-a, --all

Minden könyvtárbeli fájlt listáz, beleértve a `.'-tal kezdõdõ nevûeket is.

-b, --escape

A fájlnevekben elõforduló nemgrafikus karaktereket \xxx formában jeleníti meg, ahol xxx helyén állhat betû vagy oktális szám. Ez a jelölés a nemgrafikus karakterek C-beli jelölösövel egyezik meg.

-c, --time=ctime, --time=status

A könyvtár tartalmát a fájlok státuszának megváltoztatási ideje szerint rendezi a módosítási idõ helyett. Hosszú listázási forma esetén a státusz megváltoztatásának idejét írja ki a módosítási idõ helyett.

-d, --directory

A könyvtárakat a többi fájlhoz hasonlóan listázza ahelyett, hogy a tartalmukat listázná.

-f

Nem rendezi a könytárak tartalmát, hanem a lemezen való tárolási sorrendjükben jeleníti meg. Ugyanaz, mint -a és -U megengedése és -l, -s, és -t kikapcsolása.

--full-time

Az idõket teljes formában jeleníti meg a szokásos rövidítési szokások szerint.

-g

Nincs funkciója, csak a Unix kompatibilitás miatt szerepel.

-i, --inode

A fájlnevek mellett bal oldalon megjeleníti a fájl indexének számát.

-k, --kilobytes

A fájlméreteket (ha egyátalán listázásra kerülnek) kilobájtban adja meg. Felülbírálja a POSIXLY_CORRECT környezeti változó hatását.

-l, --format=long, --format=verbose

A fájlnevek mellett megadja a fájl típusát, engedélyeit a kemény kötések (hard link) számát, a tulajdonos- és a csoportnevet, a méretet bájtokban és az idõbélyeget, azaz a módosítási idõt, hacsak nem más idõt választottunk egy másik opcióval. Hat hónapnál régebbi, vagy a jelenleginél több mint egy órával késõbbi idõvel rendelkezõ fájlok esetén az idõbélyeg az évet tartalmazza a napon belüli idõpont helyett.

-m, --format=commas

A fájlneveket sorfolytonosan, vesszõkkel elválasztva listázza.

-n, --numeric-uid-gid

Az UID és GID értékeket numerikusan listázza a nevek helyett.

-p

A fájlnevekhez egy típusát jelzõ karaktert fûz. (A könyvtárak nev után /-jelet.)

-q, --hide-control-chars

A nemgrafikus karakterek helyett kérdõjeleket ír a fájlnevekbe.

-r, --reverse

A rendezést megfordítja.

-s, --size

A fájlok méretét is kijelzi. Alapértelmezés szerint ez 1 kilobájtos egységekben értendõ, hacsak nem a értéket adtunk a POSIXLY_CORRECT környezeti változónak. Ekkor 512 bájtos blokkok számítanak egységnek.

-t, --sort=time

A könyvtár tartalmát az idõbélyeg szerint rendezi; az újabb fájlok kerülnek elõbbre.

-u, --time=atime, --time=access, --time=use

A könyvtár tartalmát a fájlok utolsó elérési ideje szerint rendezi a módosítási idõ helyett. Hosszú listázási forma esetén az utolsó elérés ideje kerül kiírásra a módosítási idõ helyett.

-x, --format=across, --format=horizontal

Oszlopokba rendezetten dolgozik, vízszintes irányban rendez.

-A, --almost-all

A `.' és `..' könyvtárakon kívül minden fájlt listáz.

-B, --ignore-backups

Nem listázza a `~'-re végzõdõ fájlokat, hacsak nem a parancssorban adottak.

-C, --format=vertical

Oszlopokba rendezetten dolgozik, függõleges irányban rendez.

-F, --classify

A fájlnevekhez egy, a fájl típusát jelzõ karaktert fûz. Szabályos végrehajtható fájl esetén ez egy `*'-jel, könyvtár esetén `/', szimbolikus kötés esetén `@', FIFO esetén `|', socketek esetén `=', más esetekben semmi.

-G, --no-group

Elhagyja a csoportra vonatkozó információk kijelzését hosszú listázáskor.

-L, --dereference

A szimbolikus kötések által mutatott fájlokat listázza a kötés listázása helyett.

-N, --literal

A fájlneveket pontosan adja vissza. (Ellentéte -b -nek.)

-Q, --quote-name

A fájlneveket idézõjelek közé teszi és a nemgrafikus karaktereket a C nyelvnek megfelelõen írja ki.

-R, --recursive

Minden könyvtár tartalmát rekurzívan listázza.

-S, --sort=size

A könyvtár tartalmát fájlméret szerint rendezi; a nagyobb fájlok kerülnek elõre.

-U, --sort=none

Nem rendezi a könyvtár tartalmát, hanem a lemezen való tárolás sorrendjében listázza õket. Ezt az opciót azért nem -f -nek nevezik, mert a Unix ls -f opció szintén megengedi a -a -t és nem engedi -l, -s, és -t. Az eredeti Unix -f -je haszontalannak és azon csúnya dolgok csoportjába tartozónak tûnik, melyek olyan dolgokat kapcsolnak össze egy opcióban, melyeknek nincs közük egymáshoz. Mivel -U nem csinálja ezt, ezért más nevet kapott kompatibilitási okokból.

-X, --sort=extension

A könyvtárat a fájlok kiterjesztése alapján rendezi. (Kiterjesztés = az utolsó `.' utáni része a fájlnévnek.) A kiterjesztés nélküli fájlokat elõre teszi.

-1, --format=single-column

Soronként egy fájlt listáz.

-w, --width cols

A képernyõt cols oszlopszélességûnek tételezi fel. Az alapértelmezett értéket a terminál meghajtóprogramjából próbálja venni, ha nem sikerül, akkor a COLUMNS környezeti változó értékét használja, ha ez sincs beállítva, akkor 80-nak veszi.

-T, --tabsize cols

A tabulátorjeleket cols oszlopszélességûnek tételezi fel. Alapértelmezés: 8.

-I, --ignore pattern

Nem listázza a pattern mintának megfelelõ fájlokat, hacsak nem adottak a parancssorban.

--color, --colour, --color=yes, --colour=yes

Fájltípustól függõen színezi a fájlok nevét. Lásd az A KIMENET SZÍNEZÉSE fejezetet lentebb.

--color=tty, --colour=tty

Ugyanaz, mint --color de csak ha a szabványos kimenet egy terminál. Nagyon hasznos shell szkriptekben és `alias' parancsoknál, különösen ha a kedvenc tördelõd (pager) nem támogatja a színvezérlõ kódokat.

--color=no, --colour=no

Kikapcsolja a színezést. Ez az alapértelmezett. Elõzõ színezõ opció kikapcsolására szolgál.

--help

Használati útmutatót ír a szabványos kimenetre, majd kilép.

--version

A program verziójáról ír ki információt a szabványos kimenetre, majd kilép.

A KIMENET SZÍNEZÉSE

A --color opció használatakor az ls jelen változata a kiírt fájlneveket kiszínezi a fájl típusának megfelelõen. Alapértelmezés szerint ez a színezés csak a típustól függ, és a használt kódok megfelelnek az ISO 6429 (ANSI) szabványnak.

Az alapértelmezett színezést felülbírálhatjuk a LS_COLORS (vagy LS_COLOURS) környezeti változóval. Ezen változó tartalmának formátuma emlékeztet a termcap(5) fájlformátumra: kettõsponttal elválaszott kifejezések listája, ahol a kifejezések "xx=string" formátumúak. Itt "xx" egy kétkarakteres változónév, melyeket a következõ táblázat tartalmaz alapértelmezett értékükkel együtt.

 no       0       Normális (nem fájlnév) szöveg
 fi       0       Szabályos fájl
 di       32      Könyvtár
 ln       36      Szimbolikus kötés
 pi       31      Csõ (Named pipe, FIFO)
 so       33      Socket
 bd       44;37   Blokkos egység (Block device)
 cd       44;37   Karakteres egység (Character device)
 ex       35      Végrehajtható fájl
 mi       (none)  hiányzó fájl (fi alapértelmezettje)
 or       (none)  Árva szimbolikus kötés (ln alapértelmezettje)
 lc       \e[    Bal kód
 rc       m       Jobb kód
 ec       (none)  Vég kód (lc+no+rc -t helyettesíti)
 

Csak azokat a változókat kell csatolni, melyek eltérnek az alapértelmezettõl.

A fájlnevek kiterjesztésük alapján is színezhetõek. Ez az LS_COLORS változóban állíthatjuk be "*ext=string" formában. Például ISO 6429 kódokat használva a "*.c=34" taggal a C forrásfájlokat kékkel jeleníthetjük meg. Ez tehát minden .c-re végzõdõ fájlt kékre (34-es kód) színez.

A vezérlõkarakterek C-stílusban (\-escaped jelöléssel) vagy stty -szerûen (a ^-jelöléssel) is írhatók. A C-stílusban \e az Escape-t, \_ normális szóközt, \? a törlést jelenti. Továbbá a \ escpace-karakter használható a \, ^, : és = alapértelmezett értelmezésének felülbírálására.

Mindegyik fájl az alábbi formában íródik ki: "<lc> <color code> <rc> <fájlnév> <ec>". Amennyiben <ec> nem definiált, akkor az "<lc> <no> <rc>" sorozat helyettesíti. Ezt általában kényelmesebb használni, de kevésbé általános. A bal- jobb- és végkódok olyan módon állnak rendelkezésre, hogy ne kelljen újr és újra azonos ismétlõdõ részeket begépelni különleges terminálok esetén. Általában nem is kell õket megváltoztatni, csak akkor, ha a terminál nem használja az ISO 6429 színsorozatokat.

Ha a terminál az ISO 6429 színkódokat használja, a típuskódok összeállíthatók (az lc, rc, és ec kódok kivételével) pontosvesszõkkel elválasztoyy numerikus parancsokból. A leggyakoribb parancsoka:

  0     alapértelmezett szín visszaállítása
  1     világosabb szín
  4     aláhúzott szöveg
  5     villogó szöveg
 30     fekete elõtér
 31     vörös elõtér
 32     zöld elõtér
 33     sárga (vagy barna) elõtér
 34     kék elõtér
 35     bíbor elõtér
 36     világoskék (cyan) elõtér
 37     fehér (vagy szürke) elõtér
 40     fekete háttér
 41     vörös háttér
 42     zöld háttér
 43     sárga (vagy barna) háttér
 44     kék háttér
 45     bíbor háttér
 46     világoskék (cyan) háttér
 47     fehér (vagy szürke) háttér
 

Nem minden parancs mûködik minden rendszeren és kijelzõ eszközön.

Néhány terminálprogram nem értlemezi az alapértelmezett végkódot tökéletesen. Ha minden szöveg szines lesz egy könyvtárlistázás után, próbáld meg kicserélni a no és fi kódokat 0-ról a saját standard elõ- és háttérszíneidre.

HIBÁK

BSD rendszereken a -s opció a pontos értékek felét adja azokra a fájlokra, melyek NFS-en keresztül HP-UX rendszerrõl vannak beépítve (mount-olva). HP-UX rendszereken a pontos értékek kétszeresét adja az NFS-en keresztül beépített BSD rendszerekrõl. Ez a HP-UX hiányossága miatt van, amely a HP-UX saját ls programját is befolyásolja.

Ha volna egyetlen standard az angol nyelvre, nem lenne szükség redundáns betûzés támogatására. (color, colour)

MAGYAR FORDÍTÁS

Horváth András <horvatha@rs1.szif.hu>